Ifjú László
Törékeny gyémánt
Létezik egy rejtélyes forrás,
Ki egyszerre öröm s bajforrás!
Veszélyes biztonság: tündéri kacaj,
Démoni bűbájos (ri)csaj!
Kezdet s vég - Ő maga a mindenség,
Megfoghatatlan éteri szépség...
Nagy színjátszó - rapszodikus díva,
Lehet az dráma vagy komédia!
Sárkányölő lovag jutalma -
Néha szegénynek nem lesz nyugalma...
Mert ha hamisan játszanak lelke hárfáján,
Akkor így lesz hercegnőből házisárkány...
Lelke nyughatatlan tenger -
Mélyén ott nyújtózik az egész Tejútrendszer...
S vajon mi lehet a mélység titka?
Lélekbúvárok merültek alá. Túlélők? Ritka!
Szomjas férfiak oázisa -
Szeretettel tölt fel szívkatedrálisa.
S szerelem mámorban születő
Gyermeke is - oáz(is)... Szívremegtető.
Igazi kincsesbánya, belőle fogan minden elképzelés;
Vers, könyv, zene, festmény, találmány s felfedezés.
A férfi, ki ihletetten kiaknáz,
Felszínre hozza kincseit - bányász.
Misztikum, rejtély, titok s (ta)lány:
Nem, nem! Nincs olyan messze Ő, nincs a Holdudvarán...
Földre szállt menny vagy pokol? Határozott talán... Minő,
Ti vagytok a forrás, minden belőletek Nő!
2014. március 8.
Nőknek szeretettel! :)